Hogyan készül a parfüm

Miből tevődik össze egy parfüm.

A parfümöket a szirmokból, bimbókból, levelekből, szárakból, fás részekből, gyümölcsökből, magvakból, kérgekből, gyantákból, gyökerekből kivont illóolajokból, sőt, állati szekrétumokból nyerik. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy micsoda fáradságos,aprólékos munka vezet ezek kinyeréséhez.

A parfümvilág fővárosában, a franciaországi 
Grass Valley -ben például a munkások pirkadat előtt kelnek, hogy még napfelkelte előtt leszedjék a jázmint, ami a rózsa után a parfümgyártás leggyakrabban hasznosított alapanyaga. 


Amikor a nap felbukkan a horizonton, a virág 
az illatának húsz százalékát veszti el, így lényeges a sietség. Aki gyakorlott a begyűjtésben, háromnegyed óra alatt fél kiló virágot szed le, ami nagyjából ötezer darab kis virágnak felel meg.  

Azonban ez a mennyiség mindössze néhány csepp esszenciát jelent. 400 kilónyi, azaz négymillió darab jázminvirágból mindössze fél kiló koncentrált olaj nyerhető ki. 


Nem csoda tehát, ha az így nyert jázmin abszolút minőségtől függően 2-4 millió forintnyi összegbe kerül. 

Ez még csak nem is egyedi eset: az indiai szantálfának harminc-ötven év kell, mire felhasználhatóvá válik nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb és legdrágább alapanyag. 1500 kiló bergamottból csupán egy kiló esszencia nyerhető ki, 1300 kiló tubarózsából pedig mindössze 200 ml abszolút olaj, ami tehát így az aranynál is értékesebb. Ráadásul nem egyszerű egy illat esetében a változatlanság megőrzése: a jázmin illata például mezőről-mezőre, évről-évre különbözhet a klímának, az eső mennyiségének és a talaj állapotának függvényében.

A parfümök összetevőinek sora hosszú, ráadásul ezeken belül is több változat létezik: léteznek állati, növényi, valamint  szintetikus eredetű illatok.

A  XIX. század végéig a folyékony parfümöket kizárólag növényi illóolajokból keverték ki, olykor persze állati eredetű anyagokat is használva (ámbra, mósusz, stb.). A XX. század elején aztán sok minden változott. Egyfelől divatba jöttek a többjegyű virágos illatkompozíciók és a keleties keverékek, másfelől a kémikusok szintetikus alapanyagokat állítottak elő. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari mérteket ölthessen. Nem volt tovább szükség a drága, néha beszerezhetetlen összetevők mindegyikére, hiszen kiválthatók voltak szintetikus párjukkal. Az illatszerek szinte mindenki számára elérhetőáruvá váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük, mely immár leginkább arra törekedett, hogy minél szélesebb rétegigényét elégítse ki.

Az "állati" illatok: nehezen hozzáférhető forrásúak, a pézsmaszarvas illatmirigyének szemcsés
váladéka, a cibetmacska bűzmirigyének vajszerű kenete, vagy a hód illatzacskójának mirigyváladéka, az ámbrás cetmegkövesedett béltartalma több hasonlóságot is mutat. Egyrészt emberi "orrszögből" nézve ( szagolva ) nemhogy illat, hanem egyenesen büdös, émelyítően büdös, másrészt ritka állatfajokról lévén szó, beszerzésük kifejezetten költséges. Ezek az illatok egyébként a tartósság elengedhetetlen feltételei és mivel nélkülözni lehetetlen, megalkották szintetikus tükörképüket. Ez már állatbarát, nagyobb mennyiségben is rendelkezésre áll, tehát megfelelő megoldás. Az eredeti váladékot csakis kizárólag a kisüzemek használják, kis mennyiségben, az ezekhez köthető parfümök méregdrágák.

A növényi illatok: eredtük már sokkal bővebb palettát mutat, hozzávetőlegesen 600 illat közül válogathat a parfümök mestere. A legismertebbek: tömjén, mirha, balzsam, bergamott, citrom, ibolya, gyöngyvirág, nőszirom, galbanum, jázmin, kesrű narancs, levendula, pacsuli ( a pacsuli a legáthatóbb növényi illat, fűszeres, cédrus jellegű illatát egy távol-keleti gyógynövény leveleiből nyerik, a mai parfümök 35%-ában megtalálható ) vanília, tölgymoha, vetiver, ylang-ylang, rózsa,tubarózsa, szantálfa, tonkabab, és még sorolhatnánk. 

A szintetikus illatok: a kínálat igen nagy, több ezerre tehető, csak megnevezésük népszerűtlen.
Ki lenne büszke arra, hogy a parfümében megtalálható pl. a hexahidro-hexametil
ciklopentabenzopirán, pedig ez a pézsmaillat  előállításához használatos.

A parfümök osztályozása

Mivel egy parfüm legalább 50-70 illatból tevődik össze,( nem ritka 200, de a hatszáz sem ) osztályozási rendszerük is bonyolult. Elemzésük pedig nehezebb, mint egy jó bor analizálása. 1889-ben Eugene Rimmel 
( a gyár a mai napig állít elő kozmetikumokat ) nevéhez kötődik a csoportosítás, 18 alcsoportba osztotta az illatokat. Az alkotók párolgási sebességének mérésével pedig megkülönböztetik a fej-, szív-, és alapillatot.
A ránk permetezett parfüm illata folyamatosan változik, attól függően, mely illatok párologtak el a használat során. Ezt nevezik illatpiramisnak, meghatározó egy parfüm megalkotásánál.

A fejillat a legillóbb alkotók csoportja, szerepük a figyelemfelkeltés,
döntő benyomás keltése, hatásuk gyakran csak néhány percre elegendő.

szívillat alkotja a parfüm törzsét, ezek a legfontosabb illatok, legalább
négy órán keresztül érezhetőek.

Az alapillat tulajdonképpen a parfüm fixálóanyagainak összessége,
egy napig is érezhető, szerepe egységben tartani az illatkompozíciót,
nevezik mélységi vagy hátsó illatnak is.

Az illatokat csoportosítják még család, vagy típus szerint, a legelterjedtebbek: citrusos, virágos, páfrányos, ciprusos, fás, ámbrás, orientális és a bőr illat.

A csoportosításhoz hozzátartozik még a töménység szerinti megkülönböztetés is, ez alatt azt értjük,
hogy az illóolaj hány százaléka az alkohollal higított parfüm összességének. Ezt a megnevezést a
parfüm üvegén és dobozán is feltüntetik.

Eau de Parfüm: 15-19% olajtartalom,
Eau de toilette: 4-8% olajtartalom,
Eau de Cologne: ( kölnivíz ) 3-5% olajtartalom.
Eau: ( illatos víz ) minősül minden más, ennél nagyobb hígítású parfüm:

A parfümök megalkotói



A parfümök, valamint a hozzájuk kapcsolódó szakmák, tevékenységek bemutatása több területet ölel fel, kezdjük talán a parfümerekkel (parfümmesterekkel). A parfümerek  keverik az illatokat, válogatják az alkotókat, illetve felügyelik az egész gyártási folyamatot. A tréfásan "orr"-nak becézett szakemberek kemény, hat éves képzés után ismerik meg a szakma rejtelmeit. Manapság nem jellemző a szabadúszó parfümmester, mivel igen költséges az alkalmazásuk, a kiemelt cégek foglalkoztatják gyakorlatilag az összes szakembert.

Hogyan születik meg egy parfüm

Egy parfüm bevezetése a piacra nagyon költséges dolog, alapos tervezés előzi meg. Többnyire piackutatással kezdődik, ennek eredményeként alkotják meg a költségvetést, márkajellemzőket, marketingtervet. Meglepő, de a megbízott gyártó cégnél kiválasztott "orr" gyakran csak ezután kezd munkába, hogy a megrendelő igényeit, elvárásait kielégítő illatkompozíciót megalkossa. Gyakran éveket vesz igénybe egy ilyen összetett feladat.


+ Egy érdekesség - Patrick Süskind: A parfüm c. regénye és "A parfüm - egy gyilkos története" c. film



"A parfüm" - kultuszregény, talán nem szorul bemutatásra. Először 1985-ben jelent meg Svájcban és azon nyomban őrült népszerűségre tett szert és mind a mai napig a világ első 10 bestsellere között van.

Zsenialitás, undor, cinizmus, a társadalmi és szerelmi elismerés, az élet értelmének keresése, szeretet és halál.... Ma "A parfüm" írója - Patrick Süskind - az intellektuális divat igazi csillaga. Az utóbbi időben ilyen hirtelen felemelkedésben nem volt része egyetlen német nyelven író irodalmárnak sem....

Tulajdonképpen "A parfüm" megjelenéséig senki nem tulajdonított az aromáknak olyan nagy jelentőséget és senki nem próbálta meg visszaadni a szerző által a könyvben megírt akkordokat.

A regény megfilmesítése után a világ a mozifilmen kívül megismerte Thierry Mugler divatházának imidzsprojektjét is, melyet Tom Tykver "A parfüm - egy gyilkos története" filmjének megjelenéséhez igazítottak.

Thierry Mugler Christophe Laudamiel és Christophe Hornetz parfümérekkel együttműködve igen rövid időn belül létrehozott 15 aromát, melyek a film különleges auráját hivatottak átadni. Tudva azt, hogy a könyvben leírt illatok nem mindig kellemesek - a 18. századi Párizs elég kétes hely volt, s sok aroma nem volt arra való, hogy felvigyék a testre, - a 15 aroma inkább aromaillusztráció a könyvhöz és a filmhez.....

Thierry Mugler aromabemutatójának neve egyszerű - "Le Parfum"

A Galeries Lafayette francia kereskedőház berlini részlegében zajlik Thierry Mugler francia divattervező és parfümér aromakollekciójának bemutatása, melyet Patrick Süskind regénye ihletett.

Vörös bársony dobozkában titokzatosan csillog a 15 kis esszenciás flakon (A parfüm c. könyvben azokat "az illat lelkének" nevezik), közülük mindegyik a Jean-Baptiste Grenouille zseniális parfümérről szóló pszichológiai triller 1-1 fejezetének motívuma alapján készült. A főszereplő fiatal lányokat gyilkolt azért, hogy különleges parfümöket alkosson.

Aki nem olvasta a regényt, minden bizonnyal megnézi a filmet, ezért nincs szükség arra, hogy az események összes fordulatát elmeséljem.

Ugyanakkor az illatok készítésének szinte recepturális pontosságú leírása - melyben kifejeződnek különböző helyzetek emberi megérzései és az azokkal kapcsolatos emóciók - felkeltették a leleményességéről híres Thierry Muglert, hogy "életre keltse" Süskind-Tykwer köny-mozialkotását. Ezzel kapcsolatban volt olyan ötlet is, hogy " a filmvetítés közben a teremben szétszórják az film adott részeinek megfelelő esszenciákat, de Tom Tykwer rendező határozottan ellenezte, hogy megossza sikerét a híres parfümérrel.

Lehet, hogy a német szerző 1985-ben megjelent, a múltbeli zseniális kitalált parfümérről szóló könyve indította az állandóan valami újat kereső sokoldalú franciát (táncos, stiliszt, művész, szobrász, építész, divattervező) saját parfümjeinek létrehozására. Hiszen azt beszélik, hogy első parfümje, az "Angel" (1992) különleges karamell, csokoládé, méz, vanília és lágy fás jegyes kompozíciójának keresésekor Mugler pszichoanalitikusnál volt, hogy a hipnózis segítségével "visszatérjen gyermekkorába, a háború utáni Strasbourgba, hogy pontosabban emlékezzen és visszaidézze a mamája által készített finomságok akkori illatait".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése